Tevelről

Tevel és környékének első fontosabb régészeti leletei az újkőkorból (neolitikum) származnak: ezek egy ismeretlen földművelő nép sírjai ill. edénytöredékei. Tolna megye ezen időszakáról úttörő kutatásokat Wosinsky Mór szekszárdi apát végzett a 19. században. A bronzkorban lovas kelta törzsek költöztek a falu mai vidékére. Az egykori harcos törzsek jelenlétét földvárak, sáncok nyomai is jelzik. A római időkre néhány sír, pénzérmék és egyéb használati tárgyak emlékeztetnek, a rómaiakat követő időkről pedig ennyi sem: a falu környéke a népvándorlás korától valószínűleg lakatlan volt.

Középkor

A község területe a honfoglalást követően vált újra lakottá: ezt igazolja, hogy neve Árpád vezér Tarhos fiától való Tevel nevű unokájától származik. Az elnevezés azt is mutatja, hogy a falu egy fejedelmi törzs szállásterületéhez tartozhatott. Ennek és fekvésének köszönhetően az Árpád-korban környékének vezető faluja lehetett: vagyis olyan falu, ahol Szent István király rendelete értelmében 10 falu templomot épített.

A falu nevének első ismert írásos megjelenése egy 1193-ban kelt oklevélen található, amelyben III. Béla magyar király megerősíti a kereszteseket az édesanyja által nekik tett adományozásaiban. A dokumentum megemlíti a szomszédos Kovácsit is. A falu virágozó település lehetett a középkorban, fejlődését valószínűleg nem törte meg a tatárjárás, ám a török hódoltság alatt lassan elnéptelenedett: 1580-ban még 15 család lakta, a török kiűzésekor pedig lakatlan volt.

Német telepesek érkezése

A község területe a török kiűzése (az 1690-es évek) után vált lakottá fokozatosan újból: a falut 1701-ben I. Lipót magyar király Monaszterly János szerb vajdának adományozta. Ebben az időben a falut főleg pásztorkodással foglalkozó rácok lakták, akiknek nem volt állandó lakhelyük és nagy részük a Rákóczi-szabadságharc alatt elvándorolt. A Szatmári béke után a falu Jobaházi Dőry László kezére került, aki a Német-római Birodalom délnyugati részéből (nagyjából a mai Baden-Württemberg tartomány területéről) próbált telepeseket csalogatni az üres faluba: több-kevesebb sikerrel, ugyanis az első hullám (1712) csalódottan visszatért Németországba, a második pedig nagyrészt más földesúr szárnyai alá költözött kedvezőbb feltételek miatt.

Tovább a wikipédiára

Forrás: wiki